Ne dörzsöld le a történelmet!

Gyakran előfordul a múzeumokban hogy az intézményben dolgozó régészt, restaurátort lelkes civilek keresik fel hogy megmutassák milyen "kincseket" találtak a kertben, szántóföldön, esetleg a padlás lomtalanítása közben. Ezek a tárgyak leggyakrabban régi érmék, melyek azonosítását az idő vasfoga némileg megnehezíti...

Ez az írás azért született, hogy segítsen megérteni, miért lehet végzetes hiba akár egy dörzsi szivacs, egy kis ecet, vagy egy fogkefe. És hogy mit lehet és kell tenni a megtalált érmékkel, hogy azok méltó módon, értékvesztés nélkül kerülhessenek be a múzeumokba.

Mi történik a földből kiemelt érmével?

Amikor egy fémtárgy több száz évig a földben nyugszik, egy komplex kémiai egyensúly alakul ki a talaj és az érme felülete között. Ez az egyensúly azonban azonnal felborul, amint a tárgy a felszínre kerül.

Mire kell számítani?

Hirtelen oxidáció indul be. A levegő oxigénje és páratartalma kémiai reakciókat indít el. Amit a földben évszázadok alatt nem tett meg a korrózió, az a felszínen akár néhány hét alatt végbemegy.

A patinaréteg instabillá válhat. Az a zöldes, szürkés vagy barnás réteg, amit oly sokan szeretnek "leszedni", gyakran védi az érmét. Ha ezt eltávolítják, alatta aktív korróziós folyamatok indulhatnak be.

Mikrosérülések, repedések keletkeznek a szennyezett, nedvesen kiszáradó rétegekben, amelyek megkönnyítik a korrózió terjedését.

Miért veszélyes az otthoni tisztogatás?

Sokan jóhiszeműen, a legjobb szándékkal próbálnak "megmenteni" egy érmét azzal, hogy megtisztítják – általában eszköz vagy szaktudás nélkül. Azonban:

A dörzsi szivacs vagy kefe mikroszkopikus karcolásokat okoz, amelyek a felület elgyengüléséhez és repedésekhez vezethetnek.

A kémiai szerek (citromlé, ecet, szódabikarbóna, stb.) maró hatásúak, és eltávolíthatják az eredeti felület maradványait, amivel visszafordíthatatlan információvesztés történik.

A patina eltávolítása az érme "bőrét" szedi le. A patina nem kosz. Ez egy olyan természetes réteg, amely véd a környezeti hatásoktól, fontos régészeti információkat hordoz, és az érme értékének igen szerves része.

Mit tehetsz, ha megtalálsz egy érmét? (Útmutató a biztonságos tároláshoz)

Ha érmét találsz, az alábbi lépések segítenek megőrizni az állapotát a restaurálásig:

✅ 1. Ne tisztítsd meg!

Ne kapargasd, ne mosd meg, ne áztasd. Hagyj minden lerakódást a helyén!

✅ 2. Tárold külön!

Minden érmét egyenként érdemes becsomagolni. Használj savmentes papírt és kis simítózáras tasakot.

✅ 3. Ne szárítsd ki hirtelen!

Főleg bronz- és rézérmék esetén a hirtelen kiszáradás repedezést okozhat. Ha nagyon vizes a lelet, ideiglenesen tartsd nedvesített papírtörlővel bélelt tasakban, és mielőbb juttasd szakemberhez.

✅ 4. Jegyezd fel a körülményeket!

Minden információ segít: lelőhely, mélység, pozíció, állapot, és minden, amit megfigyeltél. Ez nemcsak a múzeumnak, hanem a későbbi feldolgozás során is nagy érték.

Mit tesz a szakember?

– Röviden az étme restaurálásról

A restaurátor (vagy tapasztalt érmekonzervátor) mikroszkóp alatt, speciális eszközökkel és reverzibilis, dokumentált eljárásokkal dolgozik. Az elsődleges cél nem az, hogy "szép" legyen az érme, hanem az, hogy:

ne károsodjon tovább,

megőrizzük minden történeti információját,

és végül biztonságosan gyűjteménybe kerülhessen.

Ahol kell, visszapótoljuk a hiányzó patinát is – természetes hatású, réteges kémiai módszerekkel.

Zárszó: A múlt jövője a te kezedben van. A földből előkerült érmék több száz év után is tanúi lehetnek egy korszaknak – de csak akkor, ha nem veszítjük el őket útközben.

Ezért kérünk minden lelkes fémkereső civil kutatót:

🛑 állj meg egy pillanatra, mielőtt megtisztítanád a leletet – és inkább gondolj arra, mennyi mindent őriz még magában az a kis, poros fémkorong.

A múzeum és a történelem hálás lesz érte...